*1 órával később*
-Harold. Szerinted Zayn visszajön?-kérdeztem a mellettem ülő fürtös haju vámpírtól,aki csak meredt maga elé. Ahogy megszólaltam rögtön felém kapta a fejét,majd halványan elmosolyodott.
- Ha nem másért,érted visszajön.
Az aggodalmam a tetőfokára emelkedett. Zayn elrohant. Nem válaszolt. Itt hagyott,és kérdéses hogy visszajön-e.
Senki nem mondott semmit. 'Megölte az anyánkat'. Nem. Nem. Az lehetetlen. Zayn sosem tenne ilyet! Ugye ... ?
- Ha már így összehozott a sors minket,beszélj kicsit magadról. - kacsintott rám Harold.
Naná,én meséljek magamról,de ők egy árva szót sem szólnak semmiről.
-Mit akarsz tudni?-kérdeztem végül.
-A szüleid hogy fogadták ezt? Vagy eggyeltalán tudnak róla?-célzott a vámpírságra.
-Nem,nem tudják. Vagyis tudja.
Harold kérdőn nézett rám.
-Egészen eddig az édesanyámmal éltem körülbelül 6 éves korom óta. Reggel egyszer arra keltem hogy apa nincs sehol. Felkutattam a házunk minden kis zugát,még a 'titkos búvóhelyünkön' is kerestem,ahova mindig bebújtunk ha éppen takarítani kellett vagy ha éppen eltörtük anyu kedvenc vázáját.-a kép elöttem volt,elmosolyodtam.- Anyu rájött hogy jobb ha elmondja kerek-perec mi történt. Édesapámat elhívták a hadseregbe. Kötelessége volt elmenni. Éjszaka mikor indult,bejött hozzám és adott egy puszit a homlokomra. Anya szerint. Én aludtam. És ha felkeltem volna el tudtam volna köszönni,de apa szándékosan így köszönt el. Nem akarta hogy átéljem a 'könnyes búcsút'.
-És azóta jelentkezett?-kérdezte Harold.
-Nem. Azóta nem tudunk róla semmit.-a mondat végén elcsuklott a hangom. Nem akartam sírni, de az érzelmek eluralkodtak rajtam.
Harold megfogta a kezem majd megszoritotta. Egy bátorító pillantást vetett rám,amolyan 'hé,én itt vagyok neked ne sírj' pillantás volt.
- Mikor átváltoztam egy levelet irtam anyának. Azt irtam hogy elutaztam a Kanadai nagyszüleimhez. Nem akartam hogy azt higgye engem is elveszített. Zayn szerint ha már megtanultam kezelni az éhségem meglátogathatom,de egyedül nem maradhatok. Zaynnel kell maradnom.Rá kell bíznom ez életem egy darabig.
-Értem.-szólalt meg Harold,amit hosszas csend követett.
A egyre több beszívott por egyre jobban irritálta az orrom. Elkezdtem fulladozni. Hülye allergia.
-Jól vagy? - kérdezte Harold rémült arccal.
-Csak az allergia. Szerintem ki kéne takarítani.-nevettem el magam,és ahogy körbenéztem nem lesz egy könnyű menet,hisz körülbelül szerintem 100 éve nem járt itt senki.
Harold fintorra húzta az arcát. Igen,valószínű ő sem szeret takarítani.
-Gyerünk.-húztam fel a kanapéról,mire hangosan sóhajtott eggyet,majd elmosolyodott.
***
Miközben a kandalló feletti szekrényt törölgettem észrevettem egy képet ami eltört. Finoman letöröltem róla a port hogy lássam mi van rajta. Egy család volt. Egy édesanya,egy édesapa és 5 hasonló korú kisfiú. Kettőt rögtön felismertem közülük. Haroldott a bal oldalon akit a kis gödröcskéi és tipikus arcvonásaról ismertem fel, és egy gyönyörű csillogó sötét szempárt amit soha nem tudnék összetéveszteni. Zayn volt az. Édesanyja jobb oldalán állt, a kezét fogva és önfeledt mosollyal bámult felém. Mellette három kigyerek állt. Az egyik Zayn kezét fogta. Szőke haja,és gyönyörű tengerkék szeme nem volt hasonlítható senkiéhez.Szeméből áradt a szeretet és a jóság.Kékszem mellett egy rövid tüsis hajú kisfiú állt. Ő volt a legjobban kiöltözve a fiúk közül,és ő volt az aki ott állt középen és izgatottan nézett előre. Gondolom fontosnak érezte ezt a fotót.Nem ugy mint a mellette nevető világos barna hajú aki feltehetően valami vicces dolgot mondott.Mellette feltehetően az édesapjuk. Ahogy elnéztem mindegyik kisgyerekük örökölt valamit tőle. Harold a fürtös haját,Zayn a csillogó szempárt, a kékszemű a szinre sugárzó jóságot,a rövid hajú az arcvonulatait, a nevető pedig a mosolyát.
Gondolataimat Harold szakította félbe mikor elém rakott egy poharat,félig negtöltve valami erős szagú itallal.
-Harold ... én nem iszok alkoholt. Nem szeretem túlzottan. És anyu se nagyon engedi hogy igyak.
-Cam, 18 vagy. Komolyan milyen volt neked a 18. születésnapi bulid?! Idd csak meg!-kacsintott rám, gödröcskéi újra megjelentek.
Lassan felemeltem a poharat és beleszagoltam. Vodka. Méghozzá jó erős. A szaga szinte marta az orrom.
-Egy húzásra!-kiáltott fel Harold. Én amolyan 'Megőrültél?!' pillantást vetettem felé,de végülis belementem. Egyszer élünk ...
Mindent egy húzásra megittam. Először nem éreztem sok mindent,majd hirtelen az alkohol elkezdte marni a nyelőcsövem.
-Harold meg akarsz ölni?!-kérdeztem köhögve. Mikor múlik el már ez az égető érzés?!
-Látom nem vagy hozzászokva az alkoholhoz. Hidd el ha velem élsz megszokod.-nevette el magát. Persze biztos nagyon vicces látvány lehettem. Ha-ha.
Észrevette a képet amit az előbb nézegettem. Arcáról eltüntek a a boldog arcvonulatok. Komorrá,de inkább szomorúvá váltak. Elvette a képet,majd hosszú percekig bámulta. Láttam ahogy egy könny folyik le az arcán. Hosszas csönd után megszólaltam:
-Harold. A többi testvéreddel mi lett?-kérdeztem halkan,mert nem voltam biztos benne hogy jó döntés-e felhozni,de furdalt a kiváncsiság.
-Nem tudom. Legalább 90 éve nem láttam őket. Nem tudom mi van velük. Mióta szétváltunk ... - láttam hogy nem szívesen beszél erről. Ugy gondoltam szavak helyett többet ér egy ölelés. Szorosan megöleltem,és hosszas percekig így álltunk amíg egy ajtó becsapódására lettünk figyelmesek. Remülten öszezörrentem,és Harold felé pillantottam.
Hallottuk ahogy a halk lépések egyre felerősödnek és a szoba felé tartanak. Odabújtam Haroldhoz.
Az ajtóban Zayn jelent meg. Fel sem eszméltem szinte de rögtön odarohantam hozzá és átöleltem. Ő mozdulatlan maradt.
-Zayn,nagyon aggódtam érted. Azt hittem vissza se jössz.
Zayn lassú mozdulattal felém fordult,és mélyen a szemembe nézett.
-Téged soha nem hagylak el. Amíg úgy érzed szükséged van rám,itt leszek. Ha már nem,elengedlek.-mondta mély,rekedt hangon.
Meg akartam szólalni de egy hang se jött ki a számon.
Harold és Zayn folyamatosan méregették egymást,szúrós tekintetükkel.
-Zayn ...-szólaltam meg. Most mi van?!
Nagyon jó lett:)) Remélem Zayn és Harry nem kapnak össze megint..
VálaszTörlésnaaaagyon jó :) és szemétség így abbahagyni :D
VálaszTörlés